Barkácsrovat, második rész: egyszerű távlövővessző készítése
2018. június 11. írta: ami.nem.mozog

Barkácsrovat, második rész: egyszerű távlövővessző készítése

A bevezető figyelmeztetések az első részben írtakkal egyezőek, képzeld ide kérlek azt a néhány sort, miszerint nem javítunk testet, nem lövünk azonnal legnagyobb erővel. A pálcák formai alakítása és az elővigyázatos lövéspróbák viszont jóval nagyobb figyelmet kívánnak a céllövő vesszőkhöz képest, nem mellékesen a védőfelszerelés és maga a lövéstechnika is hangsúlyos. Ahogyan azt meg fogod érteni pár percen belül.

img_0214.JPG
Bevezetés, érdekességek:
A random céllövő vesszőt általában a következők tudják szépen vezetni a röppályán: az orrukon lévő hegy súlya egyenesen húzná őket előre, amerre a lendületvektora éppen mutat. A hátul lévő méretes pulykatollak viszont kicsit fékezik a testet, emiatt a vessző "kifeszül". Emellett a tollak még irányítják is, négytollas vesszőknél már két egymásra merőleges vezérsíkként. Valamint ha a tollakat kicsit ferdén ragasztod fel, akkor a repülés irányára merőlegesen létrejövő forgómozgás giroszkópos nyomatékot hoz létre, ami által nehezebben fog táncolni a levegőben (akár a gyerekek fidget spinnere is jó megfigyelési alap ehhez: ha jól megtekered akkor a forgás tengelyirányától eltérő bármely irányú mozgásnak érezhetően ellene dolgozik). Nos, távlövő vessző esetén ez a lista kissé foghíjasabb: ennek az elején nincs nagy súly. Hátul a tollak kicsik és vékonyak. Ráadásul itt a legkisebb ferdeség a tollaknál nemkívánatos fékezőerőt fog generálni. Tehát a szép röptéhez meglehetősen jó vesszőt kell csinálj és elég jól is kell kilőni ahhoz, hogy elérd a kívánt hatást - hiszen a fenti stabilizáló trükkök vajmi keveset fognak segíteni.

Ennek megfelelően hadd üljek fordítva a lóra, és hadd kezdjem a végső fázissal: a kilövés műveletével. A lehető legtisztább, rángatásmentes, laza és mégis kontrollált oldás kell, ahol előzményként a vesszőt akár túlhúzod a markolaton. Nem kicsi veszélyt vállalva. Maga a folyamat a következő: a majdnem nyitott nockot igazítod az idegen lévő göbhöz, és felveszed a közel 45 fokos lövő pozíciót. Ugyan még nem húzod ki az íjat, de széltében máris tartani próbálsz egy képzeletbeli célsávot (kezdetben 25-30 méteres sáv tök jó). Csak a vessző alatt fogsz, felette nem. Kihúzod az íjat, nagyjából a tervezett húzáshossztól kisebbre kb 2-3 collal. Majd határozottan-, de nem kapkodó mozdulattal túlhúzod a markolaton és a következő pillanatban hagyod az ideget dolgozni, hagyod hadd szabaduljon az ujjaid közül. Ha jól csináltad, a vessző szépen útjára indul. Ha nem jól csináltad és szerencséd van, akkor lőttél egy üreset vagy épp értelmezhetetlent. Ha nem jól csináltad és nincs szerencséd, akkor átlőtted a kezedet és mehetsz a baleseti sebészetre. Ha még ennyi szerencséd sem volt, akkor oldáskor eltört a vessződ és a csuklódnál megtépte az ereidet, esetleg az íj markolati részéről faszilánkok pattantak vissza épp a szemedbe. Ha az intelmeket nem fogadod meg, akkor soha nem fogsz kiteljesedni ebben a hobbidban, mert belátható időn belül baleseted lesz. A profik is védőfelszerelésben nyomják, nézd meg jobban Mónus Józsit a híradásokban: figyeld a tartó kezét micsoda bőrözés védi az alkarjától a kézfejéig. Pedig ő már lőtt "néhány" tízezret, rutinból nyomja. És még neki is van tapasztalata a kézfej átlövésében, amit szerintem annyira nem kívánna ismét.

Ezek alapján íme néhány jó szándékú intelem, a teljesség igénye nélkül:
- Figyelj oda, soha ne lőj hanyagul
- Íjász tapasztalat nélkül ki se próbáld a leírtakat, még könnyítésekkel sem
- Ha nem igazán érzed magadénak a túlhúzást, akkor inkább ne húzd túl. Inkább gyakorolj ahogyan biztonságosnak érzed, ez a legfontosabb
- Lehetőleg ne lőj távot a pusztában egyedül
- Ha mégis egyedül vagy, legalább legyen nálad egy telefon (ez amúgy szerencsére biztosan teljesülni fog, mert a lőtávot a smartphone GPS adatai alapján a legegyszerűbb mérni)
- Védd az alkarod, a kezeid és a szemeidet is
- Mivel javarészt késő tavasztól kora őszig fogsz lövöldözni, legtöbbször nem fogsz tudni elbújni a nap elől. Nyáron a pusztában egészen brutálisan meleg van, te pedig (majd lentebb meglátod) egy átlagos alkalommal is sétálgatni fogsz 6-10km-t. Ezért legyen nálad folyadék, akár egy kulacsban az övedre kötve.

Fontos kiegészítések:
Nyilván nagyon fontos a terep. Ha a pusztában pásztorral, juhásszal találkozol aki ott legeltet menj oda hozzá. Előtte ints neki, nehogy a kutyája megrágjon. Köszönj neki illendően, és mondd hogy odébb mennél lövöldözés céljából. Mondd el, hogy vigyázni fogsz az állataira és mindig tőle ellentétes irányba fogsz lőni. Nyilván tegyél is így, ne csak üres ígéret legyen. Csak mondom, hogy egy kifejlett szarvasmarha akár 300e forintos értéket képvisel, ha tüdőn lövöd és le kell vágni az sokba fog kerülni valakinek. A juhászok és pásztorok egyébként nézőközönségnek nagyon hálásak, én jófejnek látom őket. Tehát menj jó messzire miután szóltál a szándékodról. Ha egy bentebbi tanyagazdával találkozol, neki is ints és ugyanilyen udvariassággal kérj engedélyt arra, hogy pár óra hosszára ott ténykedj a környéken, körültekintő módon. Tégy is ennek megfelelően, ne csak a szád járjon. Ha nem teljesen lökött, örülni fog neked mert minden szemétledobó, dögkiszállító sunyi embert taszítani fog a jelenléted, ez utóbbit ne felejtsd el említeni neki. Ha a Nemzeti Parkok területére lépsz és elkapnak, annak jogi következményei lesznek. Pásztorok, gazdák ide vagy oda - ha lebuksz bünti lesz a vége: a rendőrök, mezőőrök utaznak a lehetőségre. Kocsival nehogy beállj ilyen területre, ne súlyosbítsd a helyzeted: ha már ideáig merészkedsz vitesd ki magad valakivel aki ott hagy a terepen. Nem árt jóban lenni a helyi vadászokkal sem, mivel még egy privát legelő is vadászterületnek számíthat ahol zaklatásnak foghatják fel a jelenléted. Főleg idegenként. Ide kapcsolódóan javaslom rikító ruházat viseletét és kifejezetten óvlak a terepszínű felszereléstől, nehogy valaki puskavégre kapjon. Egyértelműen lássák, hogy ember mozog a távolban. Nem mellékesen az esetleges vadállatok is hamarabb észlelnek, és akármilyen százhúszfogú rettenetes pokolbéli szörnyetegről van szó (pl. medvedisznóember, vagy félig kakas félig mókus szörny), az jobban fog tartani tőled mint te tőle, és messziről fog kerülni. Sajnos a rikító ruházatra jönni fognak a legyek, muslincák megy ilyesmik, dehát ez ezzel jár. Ha védett madár tollát találod, nehogy felvedd. Nem tudod bizonyítani, hogy nem érintkeztél vele és az is bünti lesz. Tehát a jópofa hagyományok jegyében se vedd magadhoz a darutollat, mert lebukás esetén nagyjából 50e Forintba fog kerülni, meg egy adag hivatalos ügyintézésbe. Nem árt amúgy, ha van egy nevedre szóló MISZ kártya nálad, nehogy valami túlbuzgó hivatalos közeg elvegye az íjadat. Ugyan visszakapnád, de addig ki tudja mi történik vele.

És most lássuk végre a távlövő vesszőt:
Ha ismered a török repülő nyilak rajzát, akkor nagy meglepetés nem fog érni. Dongás testűek, tehát a két végpont felé el vannak vékonyítva. A középtáji, legnagyobb átmérőn még így is vékonyabbak a céllövő vesszőknél. Összes súlyuk ritkán éri el a 20 grammot. Hosszuk igazodik a legjobb távlövő íjad húzáshosszához. Hegyük abban a formában amit megszoktál a céllövésnél: nincs. Tollazatuk majdnem jelentéktelen.

Alapok és általánosságok:
Az alapanyagról hallottam már gyanúsan sokfélét: ez amiatt lehet, hogy a legnagyobb titkokat nem árulja el senki. Szerintem cédrusból célszerű. Kell a rugalmassága és kell a könnyű súly. Kell az is, hogy tömegesen férj hozzá a matériához. A tollazatának én már próbáltam mindenféle gyors vadmadár tollát, különösebben eltérő eredmény nélkül. A sas tolla semmivel nem volt gyorsabb, mint mondjuk a varjúé. Újabb mániám szerint az afrikai íbisz tollát hajkurászom: az állatkertben koldultam párat és ez egy kifejezetten merev, mégis papírvékony toll. Ráadásul szép is, hófehér és a végén feketébe vált - a kontrasztja miatt jól kereshető lenne. Próbáltam már amúgy szarkát, varjat, vércsét, vadkacsát meg amit csak el tudsz képzelni. Egyik sem volt kirívóan jobb a másiknál, bár a legnagyobb lövéseimet vércsetollal adtam le. Sajnos nagy következtetéseket nem tudok belőle levonni, mert a vesszőket szándékosan nagy szórással csinálom, hátha megtalálom valamelyikkel a titkok kulcsát. A ritka tollakat az állatkertből szoktam elkoldulni, vagy egy preparátortól. Sajnos évente 3-4 vesszőnél többre való tollhoz nehéz hozzájutni. Ígyhát maradnak az egyszerűbbek, azokat vadászoktól kérem vagy csak megrendelem külföldi piactérről. Műanyag nockot általában nem kell vásárolni, mint ahogyan a szokásos acélhegyet sem.

A testet hogyan:
Megvásárolok egy kazal dongásított cédruspálcát, olyan szinten spinelve, hogy csak a legerősebbeket veszem át. Ezek általában 80 fontos íjakhoz készültek. Befogom a fúrógépbe (lásd barkácsrovat 1.), és elkezdem erősen vékonyítani, közel egyenletesen. A közeli jelző azért fontos, mert ha az eredeti dongásítás 9mm-ről hozta le a vesszőt a végeken 6-ra, akkor nyilván ne akarj arányos módosítással középtájt 6mm-t, mert ezek alapján a végek felé már csak 3mm anyag fog maradni: az már inkább a hurkapálca kategória. Folyamatosan, tolómérővel több ponton ellenőrizve nagyjából 15-20 percnyi vékonyítás után kialakul egy vesszőtest, ami középtájt 6.5mm, a leendő hegy felé 4.5mm, a nocknak szánt végénél 5mm körüli. Hmm egész jó leírni a vékonyítást, szinte érzem a cédrus illatát :))

Ha lágynak fogod érezni a formázott pálcát, ne ess azonnal kétségbe, csak gondolj bele: alig lesz súly az elején. Tehát a fizika neked dolgozik egy picit. Ettől függetlenül némi gyakorlat kell majd, hogy megítéld a keménységét. Inkább keményre csináld, mit lágyra - hiszen az előbbin még lehet segíteni valamennyit, az utóbbin viszont nemigen. A valóban használhatatlanul lágy végeredmény kifejezetten balesetveszélyes, ráadásul őrülten kacsázva pazarolva az energiáit akár 20-30 méterekre jobbra hord. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a biztonságos egyenes vesszőtesten teljesen végigszaladnak a faanyag évgyűrűi. Mivel a pálcák az én esetemben kétszer is le vannak dongásítva, elkerülhetetlen a gyűrűvonalak korai kifutása a pálca majdnem teljes hosszán. Így lesz extra balesetveszélyes a mutatvány, ami ellen annyit tudsz tenni a fenti intelmeken túl, hogy nagyon kritikusan figyeled a működésüket. De erről majd egy későbbi témában írok majd.

Felületkezelés:
Vízüveggel dolgozom vagy lazúrral (lásd barkácsrovat 1.). Lenolaj itt szóba nem jön. Vízüveg: a felesleg letörlése és 1-2 órányi száradás után kézben tartva átsimogatom a legfinomabb csiszolópapírral: itt a folyamat eltér a céllövő vesszőtől, tehát ebben a fázisban már nem fogom fúrógépbe természetesen. A művelet minden egyéb állomása tökugyanaz. Mehet méretre vágni és lehet folytatni a munkát. Lazúr: itt annyi a csel, hogy a lazúr (vízüveghez képest) sérülékenysége miatt akkor fogom belelógatni a pálcát, amikor már benne van a hegy, kész a ballisztikai kúp és a nock is. Tehát amikor már csak a tollazás-, illetve a nock biztosabbá tétele várat magára. A képeken azért látod az elején mégis faszínűnek a piros vesszőket, mert a kúpról finoman lecsiszoltam a festéket ami úgyis felreped az első pár lövéstől. Amúgy az összes felesleges lazúrt ilyen vékony vesszőkről csak nagyon nehezen lehet lecsalni. A tokmány szorítása ebben könnyen kárt tehet a nock felől, ráadásul a fatestnek már elöl is kialakított formája van amit nem kellene elrontani. Mint ahogy a csapkodás sem túl szerencsés. Próbálgasd bátran az ötleteidet, hígíthatod is a lazúrt, hogy könnyebben lefolyjon. Lehetőleg kerüld a balesetek lehetőségét: mindenek előtt óvd a szemeid.

A hosszra vágást hogyan:
Itt minden esetben a csővágóval nyesek (lásd barkácsrovat 1.). Szó nincs fűrészről, még a gondolatát is elhesegetem. Azt a részét vágom meg amelyik irányból a tokmányba fogtam és amelyiknél fogva a folyékony anyagokba lógattam. Ha 32-es húzáshosszt bír az íjam, akkor ez alá vágom, nagyjából 31.5 collra. Ebből a hosszból még a húzás tekintetében ki is fog esni a nock mélysége természetesen. Ettől függetlenül úgyis meghúzom a 32 collt. Csakhát kissé túlhúzom a markolaton a produktumot.

Hegy:
Azt a végét amelyik a hegy lesz, tehát amelyik a kisebb átmérőben végződik, lekötözöm bármilyen erős cérnával 30mm hosszan. Piszok erősen, piszok vastagon. Egy házi készítésű fasínre teszem a pálcát, és a lekötözött rész felől belefúrok Dremel szerszámmal 20-22mm mélyen centrikusan, egyenesen, d1.5mm alatti fúrószárral. Óvatosan fúrok, mert mindenképpen égni fog az anyag és a fúrószár is. Ha megvan a 4.5mm-es külső átmérő a pálca ezen részén, akkor belépek a műhelybe, és keresek pár db 25mm hosszú csavart. Random fa és lemezcsavart természetesen, a metrikus nem jó. Le fogom őket mérni: 2grammos csavar körül már tök jó a találati eredmény. Nos, a lekötözött végen lévő furatba tekerem, óvatosan. Azért van lekötözve az anyag, hogy ezen a ponton nehogy elrepedjen, dehát így is légy óvatos, könnyű tönkretenni a munkádat. Teljesen belehajtom (de nem izomból), végig a 20-22mm hosszon, majd visszatekerem. Most a furatba folyatok 1 méretes csepp valamilyen lassú ragasztót (pl. Palmatex), és megint betekerem a hegyet viszonylag erősen. Betekerés közben a menetes szárra is teszek pár helyen ragasztót, hadd tekerje be magával ha tudja. Innentől a vessző hegyét érintő munka állni fog 1-2 napig. Ennek leteltével a csavar fejét levágom egy erős csípőfogóval, majd letekerem a cérnát is. A kapott fa és elnyesett csavarszár kombinációt óvatosan ballisztikai kúp formájúra hozom köszörűvel. Ha nincs meg a 4.5mm-es külső átmérő, akkor nem csavart fogok betenni, hanem egy furatba épp illeszkedő horganyzott szeget. Ezt először meg fogom vágni egy 25mm hosszú fej nélküli szárért, majd utána nyomom a ragasztózott furatba. Nehogy úgy nyomd a furatba, hogy belülre a szár gyárilag hegyes vége kerüljön! Becsapódáskor szétnyomja a vesszőtestet már elsőre. Szeges esetben kétkomponensű epoxit érdemes használni, nem jó a bármilyen ragasztó. Majd az előzőleg leírt módon (ezesetben 2-3 órányi száradás után) lecsavarom a cérnát a testről és kialakítom a ballisztikai kúpot. Ugyanúgy, mint menetes hegy esetén. Tényleg óvatosnak kell lenni: az acél vagy réz könnyen ég, az alatta lévő ragasztó szintúgy. A levékonyított fa palástja alól ki is fog kandikálni a menet csavar esetén. A fa pedig itt még könnyebben sérül. Mégcsak hűteni sem leányálom alakítás közben, hiszen a köszörűvel frissen lenyalt faanyag mindent nagyon szépen megiszik.

Nock:
Befogom a pálcát egy satuba függőlegesen úgy, hogy a most kialakított hegye legyen lent, felül pedig 20mm-t álljon ki. A pofák közé rongyokat teszek vagy kettéhajtott bicikli gumibelsőt. Nem szorítom erősen, nem szabad hogy megsértse az anyagot. Most összefogok 2 vasfűrészlapot, elöl-hátul összetekerem ragasztószalaggal jó hosszan. Elég, ha csak középen 10 centiméter hosszan marad meg fűrészelésre használhatóan. A fent ágaskodó pálcavéget befűrészelem ezzel a vastagra alakított lappal 7-10mm mélyen függőleges irányban lefelé. Fontos, hogy ha jó látszik a test gyűrűinek kifutása, akkor ezekkel merőleges irányban vágj. Pont középen, egy jó vastag átlót vágok felülről a kör keresztmetszetére. Majd a befűrészelt horony vastagságát az ideganyagon lévő bandázskötéshez igazítom tűreszelőkkel: fontos, hogy a nock nem szorulhat az idegre, a vágat szélességét ennek megfelelően kell kialakítani. Végül a horony vállait köszörűvel lekerekítem és kialakítom a kész nock ajkait. A köszörű egy rossz mozdulatra simán eltöri a nock vállait, és mehet a műremek a kályhába, tehát legyél óvatos. Közvetlenül a bevágás alatt a pálcát bandázsolom, vagy az egész véget merevre keményedő festékbe nyomom. Akármelyiket is választom az azért van, hogy kilövéskor az ideg el ne nyírja a faanyagot a horony mélyén.

Tollazás:
Rövid tollat használok, lehetőleg "hártyavékonyat", mégis olyat aminek van valamennyi tartása. A hossz 2.5 coll körüli hosszúságú lesz (vagy inkább ez alatti), a végső formáját a próbalövések után alakítom ki. Jellemzően egy kilapított pajzsforma lesz a befutó, lekerekített végekkel. A tollgerincet óvatosan csiszolom ragasztás előtt, ezek sosem olyan kemények, mint a pulyka tollánál szokottak. A felhelyezés módja egyezni fog a barkácsrovat 1-ben leírtakkal, de a tollazónál törekedj arra, hogy a kifutó erezet miatt a vezértoll úgy kerüljön fel, hogy az évgyűrűk síkjával párhuzamos legyen, ekkor a kilőtt vessző felső és alsó részén lesznek a rosszul kifutó rajzolatok - szóval ezeket nem fogja erősen terhelni az oldalirányú mozgás. Figyelj rá, hogy a vesszőtest palástja nem teljesen párhuzamos a vessző középsíkjával (hiszen vékonyodik a vége felé), emiatt ha a tollazódon állítani kell picit, azt ne felejtsd el. Igazából itt nem szerencsés lekötözni a tollak elejét, de óvatosságom miatt én meg szoktam tenni, inkább rontok a produktum légellenállásán mintsem félve lőjem ki és minden húzás előtt ellenőrizgessem még a tollakat is.

Kész. Az elképzelésektől, későbbi változtatásoktól, az alkalmazott megoldásoktól, sürgősségtől (felületességtől) függően 1-15 munkanap alatt a kezemben van az eredmény. Megyek lőni: félig kihúzva tesztelek, pár próba múlva már túlhúzom. A tollakat néhány próbalövés alapján fogom végleges formára vágni egy éles ollóval. Figyelem: ha elrontod és sokat vágsz ki, nyilván javítani kell majd új tollazással, ha lehet egyáltalán újratollazni. Arra is figyelj, hogy egy vékonyka, átlagos cédrus távvessző az én megfigyeléseim alapján közepes gyorsaságú íjjal is 25-30 combos lövés után lágyulni kezd és irgalmatlanul kacsázni fog a levegőben ahelyett, hogy a mozgási energiáját az előretörésben élné ki. Emögött sokszor valamilyen fizikai sérülés kezdete áll. Íjtól, faanyagtól, súlytól, technikától függően ez a 30 lövés szerintem kevesebb lehet, több nemigen. Tehát ha csinálsz 10 távvesszőt, azokra összesen 300 lövést tudsz kalkulálni. Lesznek a vesszők között olyanok, melyeket kezdettől nem fogsz szeretni a többitől gyengébb átlaga miatt. Tehát a kezdésnek bemondott 300 hasznos lövést simán lentebb számolhatod mielőtt egyáltalán megpróbálnád. Emiatt teljesen kezdőszintű gyakorlásnak eléggé logikusan megfelel akár egy-két könnyebb céllövő vessző is, az jobban bírja és könnyen pótolható.

img_0216.JPG
Védőfelszerelés:
Alkarvédő, kézfejedet védő takaróelem, szemüveg (akár napszemüveg).

img_0008.jpg
Hogyan mérj távolságot:
Kérd el a gyerek 33 centiméteres vonalzóját. 300 méteres lövésnél ezerszer kell egymás után leraknod a földre. Nagyon figyelj oda, pár centiméteres eltérések a végére méterek lesznek. Fontos, hogy rugalmas vonalzót vigyél magaddal, mert ha merev műanyagra rálépsz véletlenül, akkor eltörik és nem lesz mivel mérned. Okés, csak húzlak :) Vigyél inkább egy iOS, Android vagy Windows Phone eszközt. Tegyél fel rá egy GPS Tape alkalmazást, ami hosszú távolságokat is enged mérni. Lesz jópár ingyenes verzió. A lövés pozícióját kiindulópontnak kérve a célhoz érve leolvasható a távolság. Ez egy (pontosan 1) képernyőkép és ugyanennyi fotó a földből kiálló vesszőről lövésenként nagyon jól dokumentálja a ténykedésed. Majd otthon kiértékeled.

img_0261.JPG
Hogyan keresd a vesszőt:
Ahogyan ellőtted, le ne vedd róla a szemed, egészen addig amíg csak látod. A következő lövésnél is ugyanabba az irányba lőj, próbálj teljesen ugyanabba a sávba. Tapasztalatom szerint három egymás utáni lövés után jobban megéri elindulni a vesszőkért, mint lőni a következőket. Rossz-, nagyon távoli-, kazalba csapódó lövéseknél eléggé fárasztó tízpercekig keresgélni. Sok vesszőnél nagyobb lesz az esélye ilyesmi elbaltázott műveleteknek. Szóval ha lelőtted a hármat, indulj abba az irányba. El ne fordulj, nehogy most kezdj vakarózni valamiért amit a földre dobtál lövések előtt. Jó sokat fogsz sétálni párórányi lövöldözés által is, annyit mondhatok. Ha 300 métereket tudsz lőni, és hármasával lövöd oda-vissza, akkor szerény 90 lövésre 30-szor fogsz a becsapódás helyszínére sétálni. Az finoman szólva is 9 km - hepe-hupás talajon, nyílt terepen, általában kegyetlenül tűző napon. Normális röptű vessző esetén mindig szögben fog kiállni a földből. Ha valamilyen feltűnő jelzést teszel rá, azzal magadnak segítesz, hamarabb megtalálod akár a fűben keresed, akár a leégetett vagy levágott tarlóban.

img_0264.JPG

A vesszők tárolása:
Ezek kifejezetten sérülékeny vesszők. Kemény, merev hengerben tartsd őket, lehetőleg ne sokat szoríts egy helyre. Amellett, hogy a tollak elég könnyen megsérülnek, az egymáshoz feszülő vesszők még görbülhetnek is.

img_0198.JPG
Kihez vagy mihez mérd magad:
Lehetőleg ne Mónus Józsihoz, mert nem fogod tudni elérni amit csinál és elmegy a kedved az egésztől. Igazából nem is kell elérendő célokat kijelölnöd magadnak. Elég, ha szereted amit csinálsz és érdekel a műszaki tartalma. Mindazonáltal egy átlagos íjjal 250-300 méterhez már komoly megelőző alkotómunka és gyakorlás kell. Fonterőtől függetlenül. Ha ilyesmi értékeket el tudsz érni hobby-íjászként, az már süti. Ha értelmét látod a hallott vagy kigondolt dolgoknak, akkor érdemes lehet kísérletezni ahol csak lehet. Csinálhatsz akár két-tollas tesztvesszőt is (nyilván 120 fokra egymástól).

img_0012.jpg
Végezetül egy záró gondolat a sérülésekhez:

A vessző mozgási energiáját ugyebár a tömegének fele és sebességnégyzetének szorzata adja. Tehát ha látsz vagy készítesz egy könnyű vesszőt, csak arra gondolj, hogy hiába van röhejes súlya, a részben emiatt mérhető komoly sebessége és kicsi belépő átmérője miatt ez egy rém veszélyes lövedék. Ideteszek egy képet, ahol a primitív sínemen készül egy extravékony modell. Ez a legnagyobb átmérőn is 6mm alatt van, a "hegy" pedig d2.0mm, kicsit lentebb csiszolva azt is.

img_0305.jpg
Majd meglátod: röptének végeztével, zuhanása által egy ilyen nyíl a csontszáraz fekete földbe is bele tud állni akár 6-7 centiméter mélyen. Amilyen mélyen mondjuk csákánnyal oda tudnál verni. Ne legyenek illúzióid, ha emberi vagy állati szövetet ér lágy részen, akkor átszalad rajta. Nagyjából olyan ellenállása lehet egy ilyen területnek, mintha kockavajba nyomnál gombostűt. Szóval nem sok.

Nagyon-nagyon legyél óvatos az alkotás és lövés során is: ez amit leírtam, a legtöbb ponton már rég túl van a józan ésszel vállalható veszélyen.

A bejegyzés trackback címe:

https://nemmozog.blog.hu/api/trackback/id/tr5614029994

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.