Kis József: Léda műgyanta íj, harci erősségben
2018. június 24. írta: ami.nem.mozog

Kis József: Léda műgyanta íj, harci erősségben

Még mielőtt belevágnék, gyorsan elmondom, hogy nekem több ilyen íjam is van. Nyilván nem véletlenül, de mielőtt marketinggel vádolna bárki le kell szögezzem: nincs részem bennük semmilyen értelemben, kapcsolatom az alkotójával kimerül barátias levélváltásokban és talán két telefonos beszélgetésben.

img_0471.JPG
Lássuk, mit találtak ki Pincehelyen. Egy olcsó íjat. Nagyon, nagyon olcsót. Ezáltal értelmezhetővé válik az a gondolat, miszerint az íjászat az egyik legolcsóbb sporthobbi lehet - igényektől és elvárt szinttől függően. De méltatlan lenne csupán azon lovagolni, hogy ez mennyire olcsó, és "jajjdejó', szaladjunk, vegyünk néhányat" - úgy értem igazságtalan és alaptalan lenne gagyizást belemagyarázni. Mindjárt leírom miért, de a műgyantáról néhány szót hadd írjak még.

img_0470.JPG
Annak ellenére, hogy a hazai íjgyártás jelenleg az összes fázisában világszínvonalú és eredményeiben is elöljáró, az elmúlt 25 évtől eltekintve ez nem volt ennyire egyértelmű. Hiába volt adott a kreativitás, az elhivatottság és az esetleges tehetség, nálunk egy elérhető árú íj sokáig műgyantából készült, húrakasztótól-húrakasztóig. Akarom mondani üvegszálból, amit az alapanyag műgyantamassza rugalmasságának megadására használtak. Sokan még akkor is ilyenekkel lőttek, amikor a külföldi versenyzők már azzal a (náluk) bejáratott technikával örömködtek, amit ma laminált íjaknak hívunk. Ez utóbbi technika tömeges elterjedésével a minden porcikájában műgyanta íj a korábbi formájában háttérbe szorult - illetve megmaradt azon a módon, ahol az íj markolata és szarvai kemény fából vannak, a munkát végző karok pedig továbbra is üvegszálas szelvények, bőrözéssel esztétikussá téve. Általában ezt a technikát kapod meg a neves íjkészítőktől is, amikor alapmodellt rendelsz tőlük. Nem véletlenül: a műgyantára és üvegszálra majd még visszatérek egy mondat erejéig a vége felé.

img_0473a.JPG
Egy minden porcikájában műgyanta íjat ilyen módon lehet jellemezni a laminált vagy kompozit modellekhez képest: picit lomhább és nehezebb. Mármint általában. Meg ilyen is: többszörösen tartós, töredék árú, hibatűrő. Tehát ezeket mérlegre téve el lehet dönteni, kinek mi éri meg, mi a fontos. A szarvtól-szarvig műgyanta produktum jobbára a belépőszintet képviseli, ennek megfelelően tanuláshoz és ismerkedéshez elsőrendű, de örömködő hobbicélokhoz is jó választás, hiszen nehéz költséghatékonyabb eszközt keresni. Versenyezni  vagy versenyre készülni, esetleg különleges élményeket keresni nem ezzel kell.

img_0474.JPG
Tehát ott tartottunk, hogy ez biztosan lomha és nehéz. Ha így van, akkor nem mindegy mihez képest. A lomhasága viszonylagos: nem lenne fair a laminált asszíromhoz mérni, de azt el kell mondjam, hogy tartottam már sok lomhább íjat a kezemben. Mégpedig lamináltat, ami papíron osztálybéli sebességkülönbséggel kellett volna bírjon. Bírt is, csak nem a várt irányban :) Súlybéli nehézsége nyilván kevésbé viszonylagos, a mérleg nem hazudik: az erősebb fekete közel 700 grammot nyom, ellenben a hétéves kislányom sem panaszkodik nagy súlyra, tök kényelmesen kezeli a saját fehér íját. Amikor majd kinövi, más gyermeke fog neki nagyon örülni: mi nemsoká elajándékozzuk az övét, aztán a következő gazdája is kinövi majd. Ő is elajándékozza és így tovább. Meg sem fog kottyanni neki: egy ilyen íj simán elél 15-20 évig is anélkül, hogy bármilyen karbantartást kérne. Mindössze ezek a játékszabályok: ne húzd túl, ne tedd ki erős sugárzó hőnek.

img_0476.JPG
A képeken látható fekete Léda 77-110 fontos, erős modell. Ezért ilyen vaskos. 75-80 erősségben kértem, 77-es erősségben kaptam, ami 28-as húzáshosszon mérhető. Két darab pirospont: 75-höz képest a 2 font eltérés a kívánalmakhoz képest ebben a tartományban semmi. 75-80 közé téve egyből telitalálat, bár ilyen pontossággal rendelhetnél részedre gyártott íjat bárhol. 30-as hosszig húzom, ott 100 font körüli - valamivel alatta. A 110 font erősség 31-re húzva értendő. 100 font körüli húzóerőn már rendelkezned kell némi tapasztalattal, ráadásul a produktum itt komolyan átgondolt vesszőket kíván, legfőképp a balesetek elkerülése végett. Ha már a gondolkodásnál tartunk: ne tévesszen meg a hirtelen húzóerő növekedés 28 és 30-31 coll között: a nagy erősségű hideg lőfegyverekre általában nem igaz a szokásos (az íjászatban 2 font per hüvelyk) ökölszabály. Hogyan is vonatkozna, mind meredekebben és majd' 80 fontra erősödik fel 28 collig, ahol további 3-4 collon el is éri a teljesítőképessége határát a parabola felívelő szakaszán. Apropó, egyéb igényeim is voltak megrendeléskor, méghozzá eléggé idegesítő igényeim - a formájával kapcsolatban. Ehhez mérten személyre szabott lett az eredmény, szóval prototípust kaptam, a parabola részben az én idétlen igényeimnek köszönhető. Haláli amúgy, ilyen rugalmasságot sem sűrűn látni: próbálj egy íjkészítőt azzal zaklatni, hogy milyen vastag markolatot szeretnél, ilyen meg olyan karokkal. Szerintem el is küld a pitébe. Nos, itt bizonyos keretek között megoldható volt amit kértem.

img_0480.JPG
Szép íj, szerintem jó vonalai vannak, hangsúlyos markolati résszel. A húrakasztó rész haláli, végre nem az unalmas "bevágunk két hornyot" szokásokat kell bámulni. Dacron ideg jár hozzá, szóval kicsit nyúlós - bár ha itt olvasol ezzel biztosan tisztában vagy. Mint ahogyan azzal is, hogy ehhez az íjhoz épp ez a célszerű. Jó vastagon van fonva, sokáig bírni fogja. Felajzani elég könnyű, mármint az erejéhez képest - hiszen ajzásmagasság környékén még nem tárol kiugróan sok erőt: semmi agresszív forma nem nehezíti a dolgodat. Valamint az előbb említett parabola eléggé "lapos", ahol 26 collig éppen csak erősebbnek tűnik egy átlagos 40-50 fontos modellnél - onnantól jön az izmozás. Lőni vele szintúgy könnyű. Ebben része van annak, hogy természetesen nem egy kapkodós és nem is ideges produktum. Eleve egy rezgést jól elnyelő anyagból van, eleve nyugodt az ideg, eleve szkíta alakot használunk. Ahogyan fentebb már bevezettem, a gyengébb verziókkal rém célszerű alapokat tanulni - sőt ezesetben már át is lehet esni a ló túloldalára, hiszen a rossz oldást vagy egyéb bénázásokat nem igazán bünteti. Így a szó szerint nulla szintről indulóknak érdemes minden mozdulatot fejben jól átpörgetniük és előzetesen rendet tenni a dolgok között, mert a lövéseikről nem fognak olyan látványos és (sokszor) fájdalmas visszajelzéseket kapni, mint mondjuk egy patikamérlegen született laminált produktum esetén. Erősebb húzásra méretezve, némi tapasztalattal pedig éppen úgy fog működni az egész, ahogyan az várható. Tehát szerintem a Léda meg tudja találni a célközönségét. A markolaton a kifutás helyét a festés sérülése ellen érdemes leragasztani valamivel, vagy feltekerni bőrrel. Kérhető lett volna bőrözve is, de én magam akarok majd művészkedni vele. Ehhez mérten lesz itt pár új kép idővel.

img_0488.JPG
Mivel a 100 font körüli értéket nagyjából 30x ki tudom húzni a minőség romlása nélkül (attól függően milyen napom van), így csak egy kérdés maradt: mit lőjek ki? 80-as erősségre méretezett cédrusból építkezzek? Na ne már: eleve alatta van annak amit akarok, most akkor kínlódjak a keményítéssel és köszörüljem ész nélkül az acélhegyeket? Ezekből a pálcákból amúgy is távlövő vesszőket akarok. Gyorsan legyártottam inkább 400-as karboncsőből négy 30" hosszú prototípust, 80 grain súlyú menetes terepheggyel, 3" pulykatollakkal. Valamit félreérthettem a vesszőkben, nem dolgoztak megfelelően. Bizonytalannak tűntek hátulról nézve, a vesszőfogóban nem volt túl gyakori a teljesen párhuzamos nyíl. Szerintem 340 spine értékű csövekkel kellett volna kezdjek, mert a 400-asok lágyak voltak és kissé kacsáztak vízszintesen. Szóval a tollazatot 4"-ra cseréltem, picit csavartam is rajtuk. A hosszból kiszedtem több, mint fél hüvelyket, végül hangyányit kicsaltam a terephegyekből is. Bingó, így nagyjából jól működik minden! Minden jó (lenne), ha a vége jó (lenne): a saját hanyagságom miatti felkészületlenségem így elég egyszerűen tudtam ellensúlyozni, de a húzáshossz bánta - ahol a vessző picit merevebb, az íj pedig picit gyengébb. Szóval széria-vesszőket nem csinálnék belőlük magamnak, a viszonylag rövid hosszuk már-már a török íjaknál megszokottakra hajaz. Ha rövidet akarok húzni, akkor lövök inkább erre kihegyezett törökkel. Szóval 340-es csövekből készítek majd kifejezetten ideillőt.

img_0485a.JPG
Uhh, combos sporteszköz - vagy fegyver, mindegy minek nevezem. Nincs értelme túl sokat írnom róla, jól működik. Minden paraméterét jellemezve csak ismételném azt, amit már írtam fentebb. Sebessége: "több, mint megfelelő". Idegesség: "mi az"? Hülyeségért büntetés: "milyen büntetés, ne viccelj már". Amúgy ki tudnám húzni 31 körülre, csak nem akarok pár lövésért cserébe napokat pihenni. Ellenben távlövésre biztosan ki fogom vinni, mert a sebessége érzésre valamivel jobb annál, mint amit vártam. Az erejéből adódóan érezhetően rúg, de nem zavaró mértékben. A képen látható módon a szalma vesszőfogó természetesen nem állítja meg a nyilat 20 méterről, mögé kell tenni a csigáshoz való zsákot is. Két réteg geotextil híján azt is átlövi. 

Mind a gyermek-, mind a "női" 38 fontos verziót, akár ezt a "harci" erejű modellt bátran tudom ajánlani. Ha fel lenne tekerve bőrrel az egész és kivennénk az előítéleteket, akkor szerintem a legtöbb íjászegyesületben vagy tradis klubban megtalálnád őket gyakorláshoz vagy hobbicélra. Ez egy becsületesen működő nyugodt íj, ami nem akar semmiben sem kitűnni, főleg nem erőltetett módon. Megmarad igáslónak: így aki először tart ilyet a kezében, az rossz irányban biztosan nem fog csalódni - erre nagyobb összeget tehetsz.

Valamikor a bejegyzés elején írtam, hogy eme mesterséges matéria kiválasztására és felhasználhatóságára visszatérek pár mondat erejéig, íme: ne legyenek illúzióid, ha a lovasjász őseink rendelkeztek volna ilyen anyaggal, felhasználták volna. Ügyesen építkezve elég jó hatásfokú fegyver kreálható belőle, sokkal gyorsabban és hatékonyabban megalkotva a produktumot, mint az a tradis szaru-fa-ín íjak esetén történhetett. Az sem lett volna mellékes, hogy ez hosszú évekig kiválóan megőrzi a paramétereit. Nem hiába van üvegszálas műanyagból majd' mindegyik olimpiai vagy csigásíj karja.

http://ijaszharc.hu/
http://pontmi.com/

 

A bejegyzés trackback címe:

https://nemmozog.blog.hu/api/trackback/id/tr2414056010

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ami.nem.mozog 2018.06.26. 19:43:55

JorEl: küldj egyet és meglesz, komolyan meg tudom ígérni :) Rá is kerestem gyorsan, ha egyáltalán hozzá tudnék jutni ez nem lenne nagy beruházás. Amúgy nem vagyok az olimpiai íjak rajongója, de meggyőzhető vagyok amint látod. Szívesen kipróbálok mindent. Hamarosan egy Samick tradis jön ha jól gondolom.

A legjobb amivel eddig lőttem az Grózer és egy Jackal volt. A Grózer az egy biokomp (nem az amit itt írtam pár hete), a Jackal viszont az ami itt olvasható, laminált. Mindkettő tradis, nekem valahogy ez a vonal jön be.

Hahóó, ha valaki meg akarna győzni, elfogadok egy hétre olimpiai íjat, legfőképp amit JorEl ír. Sörrel meg ilyesmivel tudok hálálkodni :)
süti beállítások módosítása