8 hónapnyi kihagyás után végre bemelegítettem az idei távlövő produkciómra. A 2018-as távlövő hadseregem alább látható (illetve egy még hiányzik a képről, az még most lesz tollazva). A távlövővessző-howto szerint készült nyilak még nincsenek végleges állapotukban - ezek még csak a vázat alkotják. Ha ez most meglepett az azért van, mert az elkészítésnél említett szükséges 1-15 napon túl kegyesen megfeledkeztem az utómunkálatok ecseteléséről: a végleges hossz kialakítása, a ballisztikai kúp és tollazat finomhangolása, a hegy súlyának finiselése, végül a súlypont beállítása lakkok használatával. A szabadidőm hiányát nagyon jól mutatja a sok műanyag nock!
Amúgy távlövések tekintetében az amatőr eredmények nyilaktól és íjaktól hangsúlyosan függenek, itt az íjász csak harmadik tényező a sorban - szóval az egész gyökereiben tér el a 20-30 méteres céllövésektől. Ebből adódóan tök átlagos íjjal és vesszővel akár a 200 méter is szép eredmény, nem kell kedved szegnie. Főleg, ha komoly munkád van benne - nem beszélve arról, hogy ilyen apparátussal nagyon jól meg lehet tanulni méterről méterre fentebb tornázni a lövéseid hosszát. Ami kicsit sem egyszerű. Legfőképpen úgy nem, hogy egy átlagos gyakorló távlövővessző legtöbb esetben 30 lövés környékén már másképpen viselkedik mint az elsőknél - és hááát' finoman fogalmazva sohasem előnyére változik a röppályája. Szóval mire ráéreznél, mehet gyújtósnak. 
Mindegyik vesszőbe egy-két lövést tettem (szó szerint ennyit) nem teljesen kihúzva őket. Azért, hogy a reptüket elemezve meg tudjam jelölni mit kell alakítanom a végleges verziójuk eléréséhez. Némelyik nagyon kacsázik mindenféle hossztengelyes aszimmetria nélkül - szóval lesz mit alakítanom a hegyek irányában. Táncuk ellenére elég jó szórással tudom őket a messzibe lőni, tavaly ez erősségem volt: pár méteres folyosóba be tudok lőni. A legtovább egy szarkatollas, faragott nockos, 19 grammos nyíl szállt, ez ment 230 méter körülre. Átalakítások után, teljesen kihúzva ezekkel stabilan 300 méter fölé szeretnék lövöldözni 45-50 fontos íjjal, a legjobb vesszőmmel 350 körüli hosszra lőve. De majd elválik, hogy dolgoztam a téli hidegben. Uhh, de sokszor fáztam apósom műhelyében.
A lakkozott és vízüveggel kezelt nyilak között fekvő (kiégetett, dongás, vékony, varjútollas) vesszőt babonából még nem lőttem ki - csak megmutattam neki a terepet. Attól várom a legjobb eredményt. Borzasztóan sok munkaórám van benne.
Nah, de nem dumálok annyit, jelentkezem később. Innentől a távlövés lesz a fajsúlyos. Addig keresgesd a harmadik képen a nyuszit. Sötét vadnyúl, ott ólálkodott mindig közelemben. Nem tudom mit akarhatott, lehet, hogy egy vérnyúl volt :)
https://youtu.be/Pkt7rL_X9n4
