Tavaly évvégén Valamikor réges-rég, az óperenciás tengeren túl, az üveghegyen is túl, hol a kurta farkú kismalac túr.. eladósorba került ez a kifejezetten szép és különleges sportfegyver. Szó szerint "tokkal, vonóval". Mivel nagyon olcsón adták, adtam neki egy esélyt, s elhoztam az eladótól. Ennek a rövid bemutatása következik.
Mivel a Yamaha mindent IS gyárt, nem meglepő a hangvillás márka íjászati múltja. Eme tevékenységi körük mára sajnos nem létezik, így ezek a műszerek (akár Nishizawa névvel) komoly eszmei értékű kuriózumnak számítanak. Sorszámozott középrész, sorszámozott karok, gyári zoknik, "dongás" stabilizátorok, berger, "hangvillás" kattintó, "hangvillás" bőrönd: nekem ez jutott. Ellenben létezik sokkal egyszerűbb-, fából készült egyrészes Yamaha reflexíj is. Bármelyikkel találkozol, a retró/vintage kategória képviselői: a gyártó 1959-2002-ig prosperált, eszközeikkel tulajdonképpen hat olimpiai bajnokot adtak az íjászsportnak.
Egy nagyon jó kis rajongói gyűjtőoldal, Yamama témában.. szenzációs videókkal.
Ha időközben megszűnne, akkor wayback tárolt verzió itt,
(2019-es archív, és lassan is töltődik).
Nos, a hozzám került modell adatai: EX típus, LH 68" hossz. ILF-szerű karbon-karok... azért "csak" ILF-szerű, mert nyilván nem ILF: ez még a sztenderdizálás előtti produktum - de már csavarozás nélkül beültethető a helyére, s akár finomhangolható is ott. A karokon lévő sorszámozás természetesen azonos. Fontereje 28"-os húzáshosszon 39-40# körüli. Két előre-, s két oldalra irányzott (súlyozható) karbonstabilizátorral szerelhető, a fentebbiek szerint szűkülő átmérővel. Impozáns darab az egész úgy, ahogyan van. Súlya elég komoly, én kissé nehéznek érzem - viszont nyilván a tradis ág a viszonyítási alapom, ahol 450 gramm körül már nehéznek mondunk egy íjat. Az irányzékom egyszerű Avalon cucc, az én szintemhez pont megfelel, nem kell komolyabb szerelék. Azt hiszem ez a negyedik TD reflexíj, ami a tulajdonomban van, vagy volt.. nagy tapasztalatom így nincsen velük, de mégsem teljesen idegen terepen okoskodom.
Mivel az előző bejegyzésben leírtam, hogy át kell(ett) álljak célzással egybefont lövésmódra, ez a Yamaha épp kapóra jött. Ám arról is regéltem, hogy a valamire való próbálkozásaim valamikor áprilisban indultak, így ezt megelőzően a pályaíjas lövéseim eléggé prosztó módon lettek leadva. Háát.. pusztító módon felesleges használni, értelmezhetetlen lőképet ad. Ennek okai lentebb. Készítenem kellett hozzá nyílvesszőket is: az induló szettet Laci barátomtól kaptam, azt részben lelakva 600-as csövekből készültek az új nyilaim.. nyilván pulykatollakkal, nekem ez egy komoly vesszőparipám.
Nos, milyen az íj.. Szerethető és fura egyszerre. Talán azért érzem furának, mert az én szintemhez (és legfőképp a tradis "szakosztályomhoz") képest túlontúl komoly. Mostanság-, hónapok elteltével *kezdek* úgy lőni vele, ahogyan megkívánja egy ilyen profi olimpiai íj. A fogása telitalálat, súlyokkal beállítva a bólintása patikamérlegen adagolható. Szép hangja van, tömege miatt rúgásmentes, pengése magától elhal 6-7 másodperc alatt. Minden hibát megmutat, tehát egy hangyaszőrszállal rontott oldás simán látható a lőlapon és a becsapódott vessző állásán is. Elég gyors, a sorban mellettem lövő barebow kategóriás-, ill. jól felszerelt modern pályaíjakhoz tudom viszonyítani, szemre. Hiába nem mai technika, semmi szégyellnivalója sincs azokkal szemben. Használata fárasztó, bár ezen a ponton is a fentebb írt tradícionális vonalhoz mérem. A fárasztót úgy értem, hogy tradiban hármas -vagy ötös- sorozatokból felépített 100-150 lövés okozta kezdődő fáradás ezesetben már réges rég túl van a kezdő fázison. Mentálisan és fizikailag is fárasztóbb használni minden másnál, mint amivel eddig lőttem. 
A hibákat büntető jelleggel összeszámolva az előbbieket, kezdőknek természetesen nem adnám - bár már a képekről is lejön, hogy nem szocializálódási céllal építették. Ezen túl negatív sajátosságot nem tudok említeni, bitang egy műszer. A frissen legyártott vesszőim 31" hosszúra hagytam, ezzel az íjjal 30-30.5" húzáshossz praktikus és kényelmes. A kezdeti, elfáradt nyílvesszős felállás miatt sikerült kettő üreset is lőni vele, zokszó nélkül viselte (oldáskor eltört a porlósra öregedett múanyag nock, két vesszőn is). Tényleg semmi baja; ránézésre, ráérzésre, kézben tartva, lőve, hibázva is örökélet+1 napos teherbírású típusnak tűnik.
Mellékletben a képek. Erősen ajánlott kategória a legtöbbeknek, aki túl vannak az első pár hónap eszetlen lövöldözésén.
