Az előző témák által megvezetve idézni fogok hozzáértőktől. A szerző és a nyomtatott forrás ki van emelve a szemezgetések között. Ahol kell, ott kiegészítettem.
^^ Hector Cole munkái

1.,  Szőllősy Gábor:
Íjászati alapismeretek (idézet)
"Magának a nyílhegynek az alakját az határozza meg, hogy milyen célra használják. A hadi nyílhegyek nem túl nagyok, és a hegyük tompaszögű. A vadászatra szánt nyílhegyek esetében fő követelmény, hogy nagy, bőven vérző sebet üssenek (a nyomkövetés miatt). Ezért a vadászhegyek nagyok és háromszög alakúak. A nagy méret okozta tömegnövekedés és a nagy felületű nyílhegy levegőben való elúszásának elkerülése érdekében ezeket a hegyeket áttörve készítik."

--

"A tűzfegyverekhez szokott ember hajlamos azt feltételezni, hogy az íj a puskától abban különbözik, hogy rövidebb a lőtávolsága és rosszabb a találati biztonsága, a becsapódó nyílvesszőről azonban a tűzfegyver lövedékével azonos élettani hatást tételez fel. Az ebből adódó félreértések elkerülése végett érdemes kitérni a nyílvessző okozta sérülésekre. ..(itt Saxton Pope tapasztalatai jönnek, melyekből csak a kevéssé szalonképteleneket másolom ide - nemmozog)

-500 font (225kg) súlyú felnőtt nőstény grizzly medve közelről mellbe lőve kb. fél perc alatt múlt ki, közben egyszer a hátsó lábára állt. Sérülései: bordatörés, szívsérülés
-3 éves szarvasbika 25 yardról (23m) szügyön lőve 30 yardot (27m) futott, míg összeesett. Sérülései: csontsérülés.

A lövéseket kb. 75 font erejű, tiszafából készült angol botíjakkal adták le. A fentiekből és más, kevésbé pontosan lejegyzett adatokból a nyíllövés okozta sérülés élettani hatása a következőképpen rajzolódik ki:

-Egyfelől feltűnő, hogy a legpontosabb szívlövés sem idézte elő a vad tűzbe rogyását (amikor az állat menten összeesik és úgy is marad - nemmozog)
-Másfelől viszont sűrűn halálos kimenetelűnek bizonyultak olyan lövések, melyek egyik létfontosságú szervet sem találták telibe.
-A vadra leadott további lövések szinte alig rövidítették meg az állat haláltusáját, vagyis íjjal nem lehet kegyelemdöfést adni
-A nyíllövés ölő hatását szinte teljes egészében elvéreztetés által fejti ki. Az élő szervezetbe csapódó nyílvessző általában benne marad a sebben (sokszor el is törik, ki sem lehet húzni), így a vér nem tud megalvadni és a seb nem tud lezáródni
-A nyíllövés esetében nem számolhatunk expanziós hatással (amikor a tűzfegyver lövedékének célt érő ütésétől a szervezet keringési sokkot szenved, jellemzően ájulással - nemmozog)

Vadászati tekintetben tehát elmondhatjuk, hogy az íj kevésbé látványosan és lassabban, de biztosabban öl, mint a puska. Az emberre leadott lövések esetében is ugyanilyen élettani hatásokkal számolhatunk. Jelentősen módosítja azonban a képet, hogy ezesetben a nyíllal okozott sérülés kedvezőbb esélyeket ad a gyógykezelésre. Tehát a vad esetében megtapasztalt "sérüléssel továbbállás" itt annyit jelent, hogy a sebesült ember nem meghalni siet tovább, hanem a sebet ellátó gyógyítókhoz."

(Tehát ismét: az íj fegyver. A sportíj, a vadászíj, a hobbi-íj, a gyermekíj mind-mind fegyver. Egy meggörbített és felajzott bot is fegyver. A lövedék és az apparátus egészének kezelése teszi képessé halálos sebesülés okozására. Emiatt nem való mindenki kezébe. - nemmozog)


2.,  Rubicon, Igaz Levente:
A régi magyar íjászat, kíséretek a honfoglalók íjászatának megismerésére (idézet)
"A sztyeppei népek tisztában voltak vele, hogy különféle célok ellen különféle nyílhegyeket érdemes használni. A honfoglaláskori sírokból leggyakrabban deltoid alakú, lapos hegyek kerülnek elő, de léteztek szúró és V alakú hegyek is. (Itt egy 13. századi leírás idézete következik az alábbiak szerint - nemmozog)

A nyílhegyeknek számos fajtája létezik. Minden helyzetben és harcban másféle hegyre van szükség, hogy az hatékony legyen, máskülönben a lövés hiábavaló és eredménytelen. Például páncéling ellen halfarok vagy "golyó" hegyű nyílvessző kell. Lamellás vért ellen ugyanezen nyílhegyek szükségesek. Fa-, nád-, rinocéroszbőr és nyárfapajzs ellen mavdúdi hegyre van szükség. Várak ellen halfarok, golyó, vagy háromélű nyílvessző szükséges. Kaftán vagy pamuttal töltött lóvért ellen a nyíl hegyének kis ásóra vagy spenótlevélre, fűzlevélre kell hasonlítania. Fémpáncélt viselő ember vagy ló ellene fűz vagy nád nyíl és edzett acélhegy kell. Mezítelen test vagy vad ellen lágyvasból készült, közönséges ásó alakú hegy szükséges."

--

"Először 2012-ben sikerült természetes anyagú reflexiíjakkal és hajtásvesszőkből készült, kovácsoltvas hegyekkel szerelt nyilakkal túlszárnyalni a Fábián Gyula által elért 186 méteres lőtávot. Azóta számos, 200 méter fölötti lövéseredménnyel sikerült utólagosan alátámasztanunk a honfoglaláskori magyar íj maximális, korábban tesztlövések nélkül megbecsült lőtávolságát."

(Tehát a honfoglaláskori íjunk kicsit sem volt távlövő világbajnok. Szokták mondani a fegyvereinket kutatók: sem rosszabb, sem jobb nem volt más népek fegyvereinél. Elődeink esetén a váratlan és meglehetősen hatékony harcmodor határozta meg az eredményeket. Tehát felmenőink támadtak, majd akár megfutamodást színleltek. Eközben ördögi ügyességgel -a vágtató lóról, hátrafelé fordulva- lenyilazták az üldözői helyzetét félreértelmező ellenfelet. - nemmozog)

^^ Kassai Lajosék történelmi nyílhegyei, a lovasijaszat.hu oldalról.



3.,  Igaz Levente:
Néhány kísérlet X. századi magyar íj- és nyílvessző rekonstrukciókkal (idézet)
"Súlyosabb lelet-hegyek (Magyar Attila nyílhegy-rekonstrukcióinak adatai):
431. Hajdúböszörmény-Bodaszőlő, Büdöskút:
–1. sír: „közepes, nyéltövises, sárkányidom-hegy”, 25g összsúllyal.

2.Sárrétudvari-Hízóföld:
–112.sír:„nagy, levél alakú, nyéltövises pengehegy”,31 g összsúllyal,
–214. sír:„nagy, nyéltövises, áttört ún. gyújtó-hegy”, 38 g összsúllyal,
–214. sír:„nagy nyéltövises, véső alakú” pengehegy, 28 g összsúllyal."

"Könnyebb lelet-hegyek:
Fonyód, Magyar Bálint Ált. Isk. 1. sír:
–1.sz. nyílhegy: tömege: 9,91 gr , a penge hossza: 5,1 cm, a penge legnagyobb szélessége: 1,95 cm, a tüske ép, hossza: 5,2 cm. Feltehetőleg eredeti vastagsága a csúcsnál: 0,2 cm, teljes hossza: 10,15 cm. Alak: csúcsban végződő ovális.
–2. sz. nyílhegy: tömege: 12,35 gr, teljes hossza: 8,8 cm, a penge hossza: 5,15 cm, a penge legnagyobb szélessége: 2,05 cm. A tüske ép, hossza: 0,38 cm. Feltehetőleg eredeti vastagsága a csúcsnál: kb 0,25 cm. Alak: sárkányidom (rom-busz).
–3. sz. nyílhegy: tömege: 11,86 g, teljes hossza: 7,4 cm, a penge hossza: 4,4 cm, a penge legnagyobb szélessége: 2,75 cm. A tüske ép, hossza: 3,1 cm, a penge jelenlegi, rozsdált vastagsága középen: 0,65 cm. Alak: hosszú vágóélű, szabályos deltoid"

(A 20+ grammos hegyekből feltételezhető, hogy igencsak izmos íjakat használhattak valamikor. Ehhez a nehéz nyílhegyhez a -példaként- somból készített test vélhetően simán verte az 45-50 grammot. Máskülönben életszerűtlenül orrnehéz, vagy épp törékeny nyilakat kellene magam elé képzelnem, amit kár lett volna kilőni. 70 gramm körüli nyílvesszőt feltételezve azt gondolom, hogy *legalább* 90 fontból eresztették útjára mindet. - nemmozog)
^^ A Magyar Történelmi Íjász Társaság illusztrációja, a jellegzetességeket kiemelve

4., Magyar Történelmi íjász Társaság:
A IX–XI. századi magyar nyilakról (idézet)
A IX–XI. századi magyar nyílhegyek:
-bucavasból készültek, döntően szabadkézi kovácsolással
-nyéltüskével rendelkeznek
-fejkiképzésük lapított formát mutat, amely esetenként enyhén gerincelt kialakítású

Főtípusok:
A-típus: rövid vágóélű deltoid
B-típus: rombusz
C-típus: hosszú vágóélű deltoid
D-típus: fecskefarok vagy villás
E-típus: legyező vagy véső
F-típus: páncéltörő vagy szúró

Több információért mindenképpen nézzetek el ide: http://magyartortenelmiijasz.com

(A korabeli nyílhegyekről elég pontos adatok lelhetők fel, a hozzáértőknek hála. Emiatt bármely-, a témában járatos kovács el tudja készíteni a neked leginkább érdekes hegyet anélkül, hogy leletet kellene vinned hozzá. Szóval történelmi nyílhegyre keresve legtöbbször hiteles dolgokat fogsz találni és bármely készítők produktumai erős hasonlóságot fognak mutatni - nemmozog)


5.,  Végezetül a Csernyigovi Történeti Múzeum linkjét teszem ide:
Nézzétek meg a múzeum képeit: van egy érdekes tegez, pár nyílhegy és egy kompozit íj is a leletek között. Ez a fentebbi fotó is onnan származik. Erre tessék: http://museum.velizariy.kiev.ua/chernigiv/im_kr