Néhány érdekes vagy tanulságos képet lökök ide, némelyikük önálló témaként fog felböffenni később.

Előálltak az újgenerációs hársvesszőim. Végre hárs, megint \o/.. ámbár önerőből nemigen tudtam volna megszerezni a faanyagot, hiszen mindenki az építőiparnak gyárt, nem pedig az íjászoknak.
Mostanra sikerült elérnem, hogy 16-os pakkokat tudok elővarázsolni úgy, hogy típusonként a legnagyobb hosszeltérés 1mm, legnagyobb súlyeltérés 0.7gramm, súlypont eltérés ~0%. A tollvonal alatt immár festek. Elég szép cuccok születnek nálam mostanság. A képen a jellemző típusokból 3-3db látható. Mentesek az évgyűrű kifutástól, ez immár 30-40db mennyiségben csupán egyszer fordul elő!
Ezt a bajnoktól kaptam, nagyon szép meló.
A hegyek centerét is mind sűrűbben ellenőrzöm, mert hirtelen sok lett a tré munka. Az eszterga gyorsan elárulja, ha üt. Egy jó és pontos kúpra szorítva nagyon gyorsan lehet haladni az "egyengetéssel".
A Faxe dobozán egy jelenet, ahol valakit kb. kivégeznek. Elég gyagya kép, de a nyílvessző ott van immár a sörösdobozokon is.
Három éves gyertyánpálcám, elfáradva. Ha egyenesíteni próbálod, úgy marad ahová feszíted. További felhasználási területei: gyújtós, virágkaró, gyerekeknek ceruza, esetleg díszvessző. Azért gyengült el ennyire, mert rosszul volt tárolva egy múzeumban, miközben a felületkezelése és felületvédelme nem tudott három éven át szuperálni.
A Székely Íjfeszítők Szövetségének megalakulási ceremóniája. Sajnos a kép nem adja vissza a tömeget, de jobbat nem tudtam csinálni. A városvezetők, a közgyűlés elnöke, a Magyarságkutató Intézet a helyszínen képviseltették magukat a rengeteg harcossal együtt.
Elkezdtem egyesületi tréningre járni, mivel az eddigi edzéslehetőségeim jóformán elapadtak. A vállam problémájának köszönhetően egyébként sem lőttem többet 20-nál májusig. Saját bőrömön tapasztaltam: szépen el lehet felejteni a megszerzett tradis tudást. Gyakorlás hiányában a 60 méterre lévő célt nem tudtam eltalálni 5 lövésből, így kénytelen voltam 30 méteren iskolázni.
Nagyon csiklandozza a fantáziámat a gyűrűs/hüvelykes oldás. Most lenne érdemes belevágni, amikor is a háromujjas tudásom elég jól megkopott - most nem tud zavaró lenne annak megléte. A képen az Aphaia-templom orom-szobrainak egyike, rekonstruálva. Hadd hívjam fel a figyelmet hüvelykes oldásra, miközben trójai íjászról beszélünk, ie 500 körül.
Csatajelenet, tanulságokkal: hiába szúrja le a ?görög? támadó az első íjászt, miután félretolta a pajzsát.. azonnal fejlövést kap a második íjásztól. Ha szerencséje volt, akkor a sisak tompította. Ha nem, akkor így járt. Komoly idők lehettek ezek.

Próbálok visszatérni.. mint látható, mind nehezebben megy.