Néhány érdekes vagy tanulságos képet lökök ide, némelyikük önálló témaként fog felböffenni később.
Helybéli vagyok, így nagyon könnyen megvalósítható szombati programot találtunk ki a lányommal: nagyon régen voltunk már a címbéli múzeumban, ideje volt hát' csökkenteni az elmaradásunk. Az oldal témájához passzoló friss fotókat pedig ide töltöm. Először azt kell leírjam, hogy a személyzettel majd' minden teremben váltottam néhány szót: elmondásuk szerint bármit láttok a képeimen, az eredeti tárgy - és nem replika. Ettől függetlenül néhány "leletet" fenntartásokkal kezeltem, és nektek is javaslom: fenntartásokkal kezeljétek ti is.
A képek minőségéért bocsánat, az üveg mindenütt reflexel. Egy matt-fólia elférne rajtuk, mert élőben is ilyen mind, sajnos. Ezt építő jellegű kritikának tudom szánni nagyon sok múzeumnak.
Japán íjak szekciója. Borzalmas méretű Jumi-k és nyílvesszőik.
Nagyon érdekes íjak, melynek a húrakasztóit én teljesen másképpen képzeltem el. Az ideg természetesen bőrből van.. és a hozzáértés hiányának eredményeképpen fordítva van felajzva vele a fegyver.
A nyílvesszők is tartogatnak furcsaságot. Azt hinné az ember, hogy egy ilyen méretes fegyverhez méretes vessző tartozik, de némely nyílvessző szemre nem volt 30 collos sem. A nyílvégek némelyikénél inkább a törökök jutnak eszembe, mintsem a japánok. Nem szeretem az ilyen meglepetéseket.
Az egyik nyílhegy nagyon különleges (alulról a második): behatoláskor az él bőven vérző sebet vág, a vessző pedig szétnyitja és nem engedi összezáródni. A visszafelé mutató tüskék ellehetetlenítik a kihúzását, így ezt a sérülést nemigen lehetett elvinni a helyszínről.
A török íjak szekrénye. Ránézésre az egyik török tuti eredetinek tűnik. Szépek, mívesek, ismerősek. A szpáhi markolat eléggé hangsúlyos. Tök jó ennek a kultúrának, hogy minden információ adott a tradicionális fegyverükről. Nekik minden tudásuk fennmaradt naprakészen (amiért persze tettek is - le a kalappal előttük).
A tegez is mutatós, ez az un. lapos oldaltegez.
Íme, a számszer-szekrény. Irdatlan erejű, míves szerkezetek.
Ezt az ideget van, ahol már kábelnek hívják. Egy kamiont igencsak el lehetne húzni vele. De a meglepően vastag acélkarokhoz szerintem kellhet is. A húrakasztója nagyon érdekes.
Harci nyílvesszők, a hegyek alapján páncél áttöréshez. Nagyon furcsa, hogy a vesszőtestek nem hengeresek, hanem ovális keresztmetszetűek. Meglepő az is, hogy a fából készült tollazat elveszi a lövedék hosszának akár a felét is. Mind kéttollas lövedék volt valaha, ferdén ragasztott tollazattal. A kilőtt nyílvessző ennek megfelelően forgott a levegőben, giroszkópos nyomatékkal stabilizált röppályán.
Vadászathoz használt vesszők. A hegy furcsa módon nem vágóéles. Ezzel legfeljebb apróvadra lehetett vadászni, aminek csontjait összetörte a zúzóhegy, a nagyoknál esetleg expanziós sokkot okozott. Ha okozott.
Korabeli magyar számszer, 13-14. század. Ezt biztosan fenntartásokkal kezelném a helyedben.
Végezetül két igen szép karikás ostor a tematikus ostor-szekrényből.
Majd elfelejtettem: immár kapható ez a remekmű. A korábbi témákban felböffent kiállítás háttéranyaga van benne, nagyon hangsúlyos szakmai megközelítéssel. Harcos témák után érdeklődőknek, ásatások és kutatások barátainak szerintem kötelező anyag.
Szép és rendezett hely ez a Déri Múzeum. Ha tehetitek látogassatok el ide, még kint van a Munkácsy-trilógia is. Döbbenetes alkotás, fene gondolta volna, hogy ember ilyet alkothat.
Visszatérek.
A bejegyzés trackback címe:
https://nemmozog.blog.hu/api/trackback/id/tr6317854529
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.