Néhány érdekes vagy tanulságos képet lökök ide, némelyikük önálló témaként fog felböffenni később.

Az idei, táborozáshoz kötött íjászati téma igen szerényre sikeredett - de azért 20 gyerek mégis örömmel lövöldözött. Az egyikük kifejezetten ügyes volt, ezt jeleztem is a szüleinek és adtam pár vesszőt otthonra gyakorolni - ha esetleg nem vinnék el megnézni egy egyesületi tréninget. A fene gondolta volna, hogy valaki alapból nagyon (de tényleg nagyon) ügyes egy ilyen összetett témában.
Ha már valaki lőtt, akkor kapott ajándékba emlékvesszőt :) vagy ha nem ezeket, akkor olyanokat, melyeknek a közepébe 2B grafitot tettem és lehetett rajzolni vele.
De hogy én is "szórakozzak", a lányommal új baromságot találtam ki magamnak. Vagyis magunknak. Vizibomba-lövészet.
Pukkandúr. 24 méterről, első lövés.
Mindez azért is volt fontos, mert eladtam egy tavalyi versenyre kihegyezett versenyszettet - és látnom kellett a vesszők összetartását, ill. a pályájukat - egyenként is. Mivel csupán néhány tucat "beállító" lövés volt bennük, meg kellett győződjek róla, hogy a több hónapnyi pihenés tett-e kárt bennük. Minimális beállítással és egy új lakkréteggel ilyen lett a lőképük. A piros cél egy szülinapi torta-csillagszóró tüskéje, 10mm. Jó kis szett volt ez azt hiszem - szerencsére szakértő kézben landolt. Pisti, remélem nagy kedvvel használod.
Mindeközben teljesen átálltam Mónus Józsi részemre készített 57-es Bég modelljére. Ezek itt a már jól kiismert gyertyán alapanyag végtermékei. Kb. egy egész éven át kísérletezgettem velük, de immár gyertyánból is jó vesszőket tudok csinálni - feltéve, hogy az íj legalább 50 fontos. Ez az anyag nagyon trükkös, de végre jó barátságba kerültünk egymással - így ez is megy a repertoáromba a hárs mellett. Szóval ha valakinek pusztító gyertyán nyíl kellene, akkor tudja hol talál.
Jah, ezt is ígértem már vagy százszor, de íme: ő a gyertyán. Tiszteletet parancsoló teremtmény. Te jó ég, hányszor mentem el gyertyánfák mellett az elmúlt években, sosem tudtam, hogy ez az.
Lassan le kell cserélnem a bálámat, mert a belső része már nagyon "érett", és mivel kellőképpen laza az egész... ha beleszalad egy vessző, ilyen dzsuvásan jön elő. Ezután lehet megmosni, szárítani, majd forró gőz felett szórakozni vele.. Hááát, nem ez a leghálásabb feladat.
Ha már forró gőz... valaki egy tányér nock-levest? :D Hehe, sikerült olyan nockokat vásároljak, melyek belül olajosak. Jó meleg trisó-fürdőben lehet őket jól zsírtalanítani - ellenkező esetben a néhányadik oldás után a nyílvég az ideg-bandázson marad.
Végre beindult a "buli" a Hortobágyon is. Itt sok szép dolgot lehet kapni.
Mondjuk ha már ilyen helyeken izzasztja magát az ember, akkor nem árt a hűtésről sem gondoskodni. Egészségetekre!
És ez még sehol nincs ahhoz képest, hogy Picica öntudatra ébredt :D
Komolyabbra fordítva a szót, Laci barátom csigásának képét is ide teszem. Egy nagyon finom kis cucc volt. Nem sokat lőttem vele, de azt hiszem a saját Hoytommal összecsengett a képe: bolondbiztos műszerek, mind.
Zárásképpen egy nagyon szép képet teszek ide egy gondozott erdőről. Csak a szúnyogok ne lettek volna annyian.

Egy-két napon belül egy igazi csemegével jelentkezem, remélem tetszeni fog. Új íjat fogok belőni - alig várom már.

Visszatérek!